Szemüvegkészítés

Üzletünkben szemvizsgálat is történik, ezt követően a felírt adatok alapján személyre szabottan készítjük el a szemüveget. Természetesen saját recept alapján is készítünk szemüveget.

 

Munkatársaink magas szintű szakmai tudással, udvarias kiszolgálással segítenek kiválasztani a szemüvegkeretet és lencsét, mely teljességében igazodik  az illető egyéniségéhez, és felírt dioptriájához.

 

Ezt követően műhelyünkben csúcstechnológiájú gépeinkkel rövid idő alatt elkészítjük a szemüveget. Specialitásunk az egyedi lencse forma csiszolása, fúrt (keret nélküli) és damilos szemüvegek esetén is. Az egyre növekvő igényeket rendkívül széles keretválasztékunkkal igyekszünk kielégíteni.

 

Szemészeti vizsgálatok

1. A szem fénytörésének objektív /komputeres/ és szubjektív meghatározása.
2. Szemüvegpróba.
3. A szem egészségi állapotának felmérése:

• Réslámpás vizsgálat: szürkehályog szűrés, szemgyulladások vizsgálata. Bizonyos gyógyszerek okozta szaruhártya elváltozások vizsgálata.
• Szemnyomás mérés: szűrővizsgálat  zöldhályog irányába, kezelt zöldhályogos beteg ellenőrzése.
• Szemfenék vizsgálat: magasvérnyomás, cukorbetegség, fejfájás, időskori makuladegeneráció esetén.

Vizsgálataink nyugodt környezetben zajlanak, ahol a páciens és az orvos tud egymásra figyelni. A szemvizsgálatra a jó eredmény elérése érdekében kellő időt kell fordítani.

 

Egy új szemüveg, vagy kontaktlencse akár évekre meghatározza látásunk minőségét és így közérzetünket is.

 

On line látásteszt: http://www.online-szemvizsgalat.hu/?w=1280&h=768&Col

 

Kontaktlencse illesztés

A kontaktlencse illesztése a szem törőerejének, a  szaruhártya bázisgörbületének meghatározása, a szem egészségi állapotának felmérése, a látás korrekciójának  elvégzése alapján, egyénre szabottan történik.

Kontaktlencse viselése optikai, kozmetikai és terápiás célú is lehet.

A kontaktlencse viselés lehet rendszeres vagy alkalmi/szabadidős tevékenységhez/.

 

A biztonságos kontaktlencse viseléshez elengedhetetlen a higiénés és egyéb lencseviselésre vonatkozó szabályok szigorú betartása.

Kontaktlencse viselése mellett fontos a megfelelő dioptriájú szemüveg megléte!

Világszerte kb. 25 millió ember visel kontaktlencsét. Legyen Ön is a boldog kontaktlencse viselők táborának tagja!

Szemészeti szűrővizsgálat

1. Szűrővizsgálat

• zöldhályog irányában és
• cukorbetegség szemfenéki szövődményének irányában.

2. Sport- és munkaalkalmassági vizsgálatot az alábbi rendelet előírásai alapján végezzük: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet*

(a rendelet szövege az oldal alján olvasható)

 

Szemüveg javítás

• Ultrahangos szemüvegtisztítás
• keretigazítás
• papucscsere, csavarcsere
• hegesztés, forrasztás.

 

Egészségpénztárak

Üzletünk az alábbi egészségpénztárakkal áll kapcsolatban:

• Patika Egészségpénztár
• MKB Egészségpénztár
• Tempo Egészségpénztár
• Prémium Egészségénztár
• Allianz Egészségpénztár
• OTP Egészségpénztár
• Vasutas Egészségpénztár

 

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

 

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –

a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá

b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:

a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,

b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,

c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,

d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,

e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá

f) az ,,ablakos írógépek'' elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól;

b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet;

c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is;

d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

a) látásromlást előidéző tényezők,

b) pszichés (mentális) megterhelés,

c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

5. § (1) A munkáltató köteles – a külön jogszabályban¹ előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését

a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,

b) ezt követően kétévenként,

c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(2) A munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

(3) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.

(4)Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:

a) a 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,

b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia,

c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.

(5) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.

6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

7. § Az 5. és a 6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.

8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.

(2) A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtását a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége ellenőrzi.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti.

(2)

(3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

(4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.